Életrajz

Gitárművész, zeneszerző, koncertgitáros, vokalista, nagy kísérletező. Kitűnő konzervatóriumi bizonyítványát nagyon fiatalon szerezte meg klasszikus gitár, majd jazz zene szakon. Tíz éves kora körül kezdett gitározni tanulni, és már tizenhárom évesen elkezdi az aktív koncertezést – neves versenyeken, zenei társaságokban lépett fel. Előadásai mindenhol zajos sikert arattak, rangos nemzetközi versenyeken is jó helyezéseket ért el. Különböző zenei stílusokat próbált ki, sokat utazott a világban (Európa, Egyesült Államok, Afrika), s így rátalált egy olyan, teljesen egyedi, jellegzetesen sokszínű stílusra, zenei nyelvezetre, amely a legkülönbözőbb országok zenei tradícióit foglalja magába, s ez a világ minden tájáról származó hangszerek használatában is tükröződik. Zenélt az olasz Rai televíziónak, a Mediaset-nek és a Vatikáni Rádiónak, dolgozott együtt zenekarokkal is, olyan karmesterekkel, mint Roberto Pregadio, Nicola Piovani és Marco Tiso. Állandó tagja az Universe Orchestra-nak, mellyel Christian De Sica-t is kísérte egy hosszú színházi turnén, ahol George Gershwin “Egy amerikai Párizsban” című darabjának musicalfeldolgozását játszották. Számos felvételen játszott, és nemzetközi hírű énekeseknek komponált. Néhány a legfrissebb felvételek közül: “Fadò Fadò”, “Am” és “Rianta” az ír Kay McCarthy énekesnővel, “ George Gershwinnek – Egy amerikai Párizsban – Musical”, “Tales” és “Krn” a kelta zenét játszó Greenoch zenekarral. Zenélt Ambrogio Sparagna-val a hasonló című lemezen, ahol Francesco De Gregori-t, a cd meghívott előadóját kíséri. Az “Li chiamarono… briganti” (Úgy hívták őket… zsiványok) című lemezen L. Ceccarelli “Gitárcapriccio”-ját játssza, és végül ő kíséri Lina Sastri énekesnőt Pasquale Squitieri hasonló című filmjének főcímdalában. 1996-ban a Berklee School kurzusaira járt, melyeket olyan kiváló szakemberek tartottak, mint Bruce Gertz, Ray Santisi, Jim Kelly, Mike Williams, Greg Badolato, Milli Bermejo, Jeff Stout, Larry Bethune, Ron Savage és Larry Monroe. Látogatta még Mick Goodrick, Frank Gambale, Jim Kelly, John Hammond kurzusait. Tudását New Yorkban tökéletesítette tovább, ahol olyan zenészekkel volt lehetősége kapcsolatba lépni, mint Mike Stern, Richard Bona, Larry Coryell és Rick Stone. 2002-ben rész vett az “Öt eurós gyűjtés Afrikáért”koncertsorozatban, jelen volt Rita Levi Montalcini nobel-díj átadásán, ahol a mantovai Levi Montalcini Alapítvány BarátK köre által szervezett koncerten játszott . 2003-ban“Through You” című darabja helyet kapott a Fairylands Celtic collection II című lemezén. Játszott a következő helyeken: Festival Interceltique de Lorient (Anglia), Folkest (Spilinberg), Festival Celtique (Aosta), Triskell (Trieszt), La notte della Taranta (Melpignano) 2003-ban (koncertmester: Stewart Copeland) és 2004-ben (karmester: Ambrogio Sparagna, Giovanni Lindo Ferretti-vel, vendégeik: Gianna Nannini, Franco Battiato, Francesco Di Giacomo), Feronia Festival, Fairylands Festival (Guidonia) (2001/02/03/04), Bruges (Belgium), a torinói konzervatórium Verdi terme, Filarmonica Romana, Teatro Olimpico, Teatro Sistina, Palaeur, Folkstudio, Museo del Corso, Museo degli Strumenti Musicali (Hangszermúzeum) (Róma), Palavobis (Milánó,) Manny’s Carwash (New York), Spice of Life (London), Clapton Festival (London), Prince of Wales (London), Ronnie Scott’s (London), Effra Hall (London), Charlie Wright’s (London), Brugges Festival (Belgium), Cleopatra’s Needle (New York), The Garage (New York), Frank’s Lounge (New York), Langans (New York), Anyway Café (New York), Teatro Sistina (Rome), Teatro Eliseo (Rome), Umbria Jazz Summer (Perugia), Atina Jazz (Italy), Villa Celimontana (Italy) Teatro Nuovo, (Milano), Teatro Verdi (Firenze), Teatro Rossetti (Trieste), Teatro Alfieri (Torino), Teatro Politeama (Genova), Teatro Europauditorium (Bologna), Flamenco Est (Romania), stb. 2004-ben döntős az International Massimo Urbani Award versenyen. Együtt zenélt és cd-t készített a következőkkel: Orchestra RAI (Italy), Vatican Radio (Italy), Bolgár Szimfónikus Zenekar, Universe Orchestra (Italy), Bosio Big Band (Italy), Jeanne Carroll, Larry Coryell, Nasheet Waits, Kevin G Davy, Bossa Brothers, Rebecca Scales, Nicola Piovani, Enrico Pieranunzi, Ami Stewart, Greg Lewis, Rick Stone, Lezlie Harrison, Roberto Pregadio, Greenoch, Luca Santaniello, Mike Applebaum, Massimo Moriconi, Cicci Santucci, Francesco Puglisi, Riccardo Arrighini, Andrea Guerra, Ottavio Saviano, Franco Piana, Gaia Possenti, Emilio Soana, Gavino Murgia,Massimo Manzi, Rita Marcotulli, Antonello Salis, Ares Tavolazzi, Maurizio Urbani, Rodolfo Maltese, Ron, Teresa De Sio, Lina Sastri, Tonino Battista, Francesco De Gregori, Franco Battiato, Gianna Nannini, Nobel Prize Rita Levi Montalcini, Bepi D’amato, Michele Rabbia, Aracne Mediterranea, Vincenzo Zitello, Massimo Giuntini, Raffaello Simeoni, Rodolfo Maltese, Andrea Satta, Gabriel Zagni, Franco Ventura, Cecilia Gonnelli, Nando Citarella, Manuel Frattini, C. De Sica, Massimo Giuntini, Jerry Calà, Raffaello Simeoni,  Mimmo Locasciulli, Giovanni Lindo Ferretti, Massimo Maroccolo, Nino D’Angelo, Albano, Roberto Izzo,  Giuliana De Donno, Beppe Servillo, Kay McCarthy, Monica Scattini, Lorenza Mario, stb. A Rai és a Mediaset számos televíziós adásában részt vett, olyan művészeket kísért, mint: Amii Stewart, Tosca, Enrico Ruggeri, Neffa, Albano, Fred Bongusto, Pooh, Paola e Chiara, Gigi D’Alessio, Massimo Ranieri, Ron, Rossana Casale. Tanult a római “La Sapienza” egyetemen. Főbb kutatási területei: muzikológia és etnomuzikológia, különösen Afrika vonatkozásában, germán filológia, ezen belül különösen az észak-európai nyelvterület (Skandinávia), a kelta terület nyelvei és irodalma; az indoeurópai népek vallásai és hagyományai, összehasonlító irodalomtudomány. Elvégzett egy egyetemi kiegészítő képzést Zene és színház címmel a nápolyi “II. Frigyes” egyetemen. Megszerezte a római “Tor Vergata” egyetem Zenei kultúrák másoddiplomáját. Klasszikus, jazz és könnyűzenei szemináriumokat tart, foglalkozik különböző kultúrák zenéjével is: kelta, afrikai, afroamerikai és itáliai zenével. Több nemzetközi, zenei, zenei és gitár képzési programban vett részt Olaszországban és az Egyesült Királyságban a köz- és magánintézményekben. Első munkája a“Crossworld – Introducing Luigi Pignatiello Quartet”, (Philology w729, Ird) premierjét a SAT 2000 televíziós csatornán, a Saverio Simonelli exluzív műsorával. Más munkái: Október 7-én 2006-ban a díszpolgári Grecia Salentina (Salento Görögország), ő kapta, művészi érdemei, mint a zenész a Notte della Taranta.  

Crossworld – Introducing Luigi Pignatiello Quartet

A Crossworld Introducing Luigi Pignatiello Quartet a római zenész tapasztalatainak keveredéséből, egymásra hatásából születik, amely jellemzi a gitáros egész művészi pályafutását. Luigi Pignatiello ezzel az albummal fedi fel teljes egészében kifinomultan melodikus zeneszerzői vénáját, és válik egy olyan zenei projekt képviselőjévé, amely a legtisztább és legegyszerűbb zenei tartalmakat kívánja kifejezni. Az évek óta fáradhatatlan zenei kísérletező és utazó (Amerika, Afrika és csak nem egész Európa) rengeteg zenei nyelvet gyűjtött össze muzsikájában, s kiemelte ezekből a közös vonásokat, a közös eredetet. A különös figyelem, amit Pignatiello az egyszerűség iránt tanúsít, valójában a fáradhatatlan munka eredménye, amellyel azon fáradozik, hogy a hangzóanyagot annak esszenciájára csökkentse. Így a zenei díszítések bonyolult, kifejező hangulatokká, vagy élénk ritmusú, lüktető pillanatokká válnak, s ez a számos zenei stílus és forma iránt táplált szenvedélyből táplálkozik. Mindennek az alapja pedig az a katartikus elem, amely összeköti a természetes, tradicionális zenei vonulatokat és a jazz révén elterjedve bizonyos korok “művelt” zenéjének ismertetőjegyévé válik: az improvizáció, az “alkotó” pillanat, amely minden előadást egyedivé és megismételhetetlenné tesz. Így alkotja Luigi Pignatiello lemeze a zenei összefonódások és hatások kaleidoszkópját, a hangok találkozásának világát, amelyen – pont a jazzt és az improvizációt véve alapul – mediterrán és délamerikai hangulatok mellett a blues, a funk és a rock nyomai is érződnek. Innen ered a zenész hangkezelése, az effektek és ahogy a hangszerekhez nyúl számaiban. E szerint játszik az elektromostól kezdve a félakusztikus és akusztikus gitáron át a klasszikuson is, és próbálja megközelíteni azt az elképzelt hangzást, amit darabjainak hangulata és zenei érzékenysége megkövetel. Felidéző zene ez, a legújabb lemezé, amely a legmélyebb érzéseket juttatja eszünkbe; ahogy maga a zenész mondja: “látó-zene”. ”Gyakran dolgoztam képhez írt zenével, és a Crossworld-del egy utazás-félére szerettem volna invitálni a hallgatót, egyszerű és tiszta, személyes víziókat, képeket és érzelmeket felidézni, egy saját kis filmet előhívni. A “The Trip” vagy a “So Deep” című számok például épp ezzel a céllal születtek.” Cicci Santucci, a jazz egyik “atyja” Olszországban, aki érzékeny trombita- és szárnykürtjátékával két számban is gazdagítja a lemez anyagát, így ír a lemezborító szövegében:”…Rögtön feltűnik az érzékeny, kifinomult, elegáns, intim “feeling”, amit Luigi elegánsan, tisztán és világosan dolgoz ki témáiban, s ugyanígy improvizál is – nem hagyja magát a könnyű effektekre csábítani. Kompozíciói különböző stílusokon alapulnak, s ez a nagy tapasztalatnak köszönhető, amely a zenei stílusok szilárd és alapos ismeretét jelenti, a jazztól a funkyn át a rockig és a latin zenéig.”. “Egy lemezben – mondja a római gitáros zeneszerző – meg kell legyen az erő, hogy elmeséljen egy történetet, hogy el tudja érni a közönséget a lehető legtisztább és legrövidebb módon. A puszta technikai tökéletesség, az első percek varázslatának elmúltával – szerintem – csak untatja a hallgatót. Ezért igyekeztem inkább zenészre, mint gitárosra valló lemezt készíteni. Hallhatjátok majd ti magatok is, hogy a gitár, bár mindig nagy szerepet kap, mindig a zene és a dallam szolgálatában áll, dinamikusan, egyszerűen és hatékonyan játszik együtt a többi hangszerrel. És ugyanakkor részt vesz a zenészek közti nagy összjátékban.” A lemezen Ottavio Saviano simogató ritmusú ütőseit és cinjeit élvezhetjük, a bonyulult, finom zongorajáték Gaia Possenti műve, a mesteri Francesco Puglisi az elektromos basszusnál és kontrabasszusnál gazdag, határozott hangzással gazdagítja a lemezt. Ehhez hozzájárulnak Guido Aulisi szétáradó, meleg hangjai az elektromos basszusnál és a billentyűsöknél, valamint Cicci Santucci kiváló trombita- és szárnykürtjátéka, akit egyrészt érzékeny előadásmódja és kivételes tehetsége miatt, másrészt csaknem negyven év alatt felhalmozott zenei tapasztalatai miatt számít jelentős zenésznek.